Április 6-án délután dr. Kriston Vízi József köszöntötte az érdeklődőket a Helytörténeti Múzeum Bernát János révén festői hangulatot árasztó Szepessy-szalonjában. A múzeumvezető közreműködésével ezután két hónappal korábbi előadójuk, Dr. Papp Nóra kívánt kellemes húsvétot egy, az internet-éteren át továbbított szép csángó imával. A Pécsi Tudományegyetem Farmakognóziai Tanszékének ifjú kutatója ilyen formában három hónapos erdélyországi tanulmányútjáról jelentkezett.

A manapság főként országgyűlési képviselőségéről ismert Patay Vilmos bevezetőjéből kiderült, a kilencvenes évek második feléig gombaszakértősködött Dombóváron, a piacon volt az állomáshelye. Amióta felhagyott a tevékenységgel - egyébként a mai napig hívogatják gombaügyben - nincs is a területnek hivatalos szakértője a városban. Ő maga a hetvenes-nyolcvanas években tanulta ki a tudományt, 1985-ben Dombóvárra költözve pedig bejelentkezett az akkor a művelődési otthont vezető Balipap Ferencnél gombászkör vezetési szándékkal. A nyolc-tíz résztvevővel indult kezdeményezés később aztán valahogy elsikkadt. Mielőtt belefogott volna a se nem állatok, se nem növények bemutatásába, az előadó még elárulta, legutóbb a gombaszakértői vizsgákon adott elő a témában. Mint ezután kiderült, az őszintén bevallott tény szinte nyom nélkül hagyta Patay Vilmos előadását, amelyből néhány érdekességet ragadtunk ki.

A nem fotoszintetizáló gombák a vízben oldott szerves anyagok enzimes lebontása után ozmózissal szippantják be azokat szervezetükbe. Szerveik, szöveteik nincsenek, a föld alatt micéliumok, gombafonalak kiterjedt hálózatát növesztik. Ehhez képest csak a jéghegy csúcsa a felszínre felküldött termőtestük, amelynek fő küldetése a spórák szétszórása. A világ legnagyobb gombáját az USA Oregon államában találták. Cipőfűző vastagságú fonalai mintegy 890 hektárnyi terület talaját szövik át. Kiterjedése több mint 1600 futballpályányi, és becslések szerint 2400 éves.

A gombasejt falában ugyanolyan kitin található, mint a bogarak páncéljában. Egy fajta tévhit - derült ki -, hogy a gombaételek igen egészségesek. Néhány aminosavon és D-vitaminon kívül kevés hasznos tápanyag van ugyanis bennük. Laktató tehát a gomba, de a gyerekeink nem nőnek nagyra tőle.

A begyűjtéskor sokat segíthet a gombák életmódjának ismerete. Vannak olyanok köztük, amelyek szimbiózisban élnek növényekkel. Ezért is van az, hogy például fenyőfák sikeres átültetése csak a földlabdával együtt lehetséges. A gombák beazonosításakor nagy segítség az alaktanuk. Célszerű jól időzítve egy-két fajtát keresni, és nem leszedni mindenfélét. Kiadós esők után nagy a kényszer a gombákban a szaporodásra, ilyenkor szeretik felszínre nyomni termőtestüket. Az erdőknek nem a legsűrűbb belső részében, hanem utak és tisztások mentén érdemes próbálkozni. A spórákat akár mi magunk is hordozhatjuk a ruházatunkon. Jó példa erre az az 1985-ben a gunarasi erdőben talált gomba, amelyet magyar kiadású irodalom segítségével képtelenség volt beazonosítani. Egy NDK-s könyvet kapott előadónk ajándékba, abból derült ki, hogy alapvetően nem is honos nálunk a fajta. Valószínűleg NDK-s turisták járta az erdőben… A különböző gombáknak megvan a tipikus szaporodási időszaka. De az is igaz, hogy ha ideálisak a körülmények, nem foglalkoznak az évszakkal. Így fordulhat elő, hogy akár késő ősszel is találunk nyári gombát.

Mielőtt néhány igazán ízletes kedvenc receptjének - köztük a sültgomba-levesnek - rövid ismertetésével zárta volna előadását Patay Vilmos, még tippeket adott a leszedett zsákmány főzésre előkészítéséhez. Nem érdemes lehúzni a kalapbőrt - javasolta -, mivel az alatt finom aromaanyagok tanyáznak. Ha piszkos a kalap, inkább célszerű megmosni azt. Úgy szeleteljük a gombát, hogy átvágjuk a fonalakat, mivel így emészthetőbbé válik az étel.

A gombaszakértői prezentáció után a - gazdag tudásanyaghoz később elektronikus formában is hozzáférő - közönség Bencze Bálint orvostanhallgató Szent Hildegárd gyógyításairól szóló sorozatának folytatását hallgatta - értesült az időközben távozni kényszerülő szerkesztőnk. A farmakognóziával is foglalkozó fogorvostan-hallgató a hónap központi "növényére" tekintettel ezúttal a különböző növényekkel együtt élő(sködő) s együtt táplálkozó gombafélékről és gyógyhatásairól beszélt.

A fitoterapeuta háziasszony, Bordi Anna végezetül a „bolond”(ító) gombák gyógyító és sajnos ismét divatos drogként történő felhasználására, az ezzel járó veszélyekre figyelmet felhívó kiselőadása hangzott el. Ebben kitért a gombák pszichedelikus hatásának nyomaira is a művészeti alkotó folyamatokban, jó példát hozva ezekre többek között a következőkben: Alice csodaországban, Csáth Géza korai művei és a beat-nemzedék zenéi.

A szellemi táplálék mellett - medvehagymás sütemények képében - ezúttal sem maradtak együtt kóstolható finomságok nélkül a Dombóvári Herbárium lelkes résztvevői.

Szöveg és fotók: Cserveni Gábor. További felvételekért kattintson a lenti képre.