Ősszel a közlekedési balesetek jellemző oka, hogy a gépjárművezetők nem az időjárási-, látási- és útviszonyoknak megfelelően vezetik járműveiket. Ebben az évszakban a legtöbb problémát a csúszós út és a romló látási viszonyok okozzák, ezért lényeges, hogy minden járművezető megfelelően felkészítse járművét - és természetesen saját magát - ezekre a körülményekre.

• A járművek őszi - téli felkészítése időszerű. A gépjárműveket ajánlatos már október, november hónapban alaposan átnézni, megvizsgálva minden biztonsági berendezést és tartozékot. Elengedhetetlen az akkumulátor, a gumiabroncsok, a világítás és a fékrendszer ellenőrzése. Az őszi - téli közlekedés kapcsán ezek mellett a gépkocsival történő közlekedés fontos kelléke lehet a jól működő ablaktörlő, a jégkaparó, a jégoldó spray, a megfelelő ablakmosó folyadék vagy a páramentesítő.
• Gyakori a szélvédő és az ablakok bepárásodása. Ezt ablaknyitással, megfelelő fűtéssel és száraz törlőruhák használatával együtt megszüntethetjük.
• A köd, a szitáló eső, a nyálkás utak mindennapossá válnak. Szinte egész nap, de főleg éjszaka és a nappali órákban jellemző a fagypont körüli hőmérséklet. A száraz és vizes utak hirtelen válthatják egymást, mely különös óvatosságot és figyelmet kíván.
• Nagyobb követési távolságot tartva lassabban kell vezetni, így kisebb a balesetek bekövetkeztének kockázata, rossz manőverezés esetén pedig a hibák könnyebben korrigálhatóak.
• Az izzók fényereje sokévi használat után akár a felére is csökkenhet, szennyeződés, sár és vízpermet ugyancsak jelentősen ronthatja a fényerőt, ezért rendszeresen ellenőrizzük és tartsuk karban azokat.
• A műszaki biztonság egyik alapkövetelménye a futómű és a gumik kifogástalan állapota. A megfelelően megválasztott téli autógumikkal vészfékezés esetén jelentősen lerövidül a féktávolság, mely főleg az autópályákon nagy sebességgel való közlekedés esetén akár életet is menthet. A téli gumik használata a csapadék kellő elvezetésével és a biztonságosabb úttartással a zord körülmények közötti egyenletes haladást biztosítja. Minden járműre csak olyan méretű gumiabroncsot szabad felszerelni, amilyet a járműgyártó cég meghatározott. A nyári gumi 7 C0 fok alatt már nem teljesíti feladatát.
• Utazást megelőzően tájékozódjunk, hogy az érintett, és a célállomás szerinti országban vezettek-e be olyan jellegű korlátozást, amely pl. a téli gumik, vagy éppen a hólánc kötelező használatára irányul. Ha igen, akkor a szükséges felszerelések nélkül ne induljunk útnak, mert ezek meglétét akár az adott ország területére való belépésnek is a feltételévé tehetik.
• A lengéscsillapítók állapotát műszeres méréssel ellenőriztessük, mert az autó úttartását, a stabilitást, a fékút hosszát jelentősen befolyásolja. A fékhatást is méréssel kell ellenőrizni.
• A pára, a köd erősen rontja a távolságbecslő képességet, ezért a tárgyakat a valóságosnál távolibbnak látjuk.
• Esős, latyakos időben, amikor a járda mellett széles sávban áll, vagy folyik a víz, nehéz az úttesten átkelni. A gyalogos ilyenkor jellemzően arra figyel, hogy ne lépjen a tócsába. Az autósnak számítania kell arra, hogy a járda szélén leszegett fejjel álló gyalogos a következő pillanatban az úttestre, a jármű elé kerülhet.
• Lakott területen kívül és belül egyaránt vigyázzunk az úttest mellett haladó gyalogosokra, kiemelten a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek, iskolák, buszmegállók környékén.
• A kezdő járművezetőknek és azoknak, akik a tavaszi, nyári hónapokban tanultak vezetni, érdemes gyakorolni egy kicsit forgalommentes úton. Vezetéstechnikai pályákon azonban biztonságosabb körülmények között tudnak gyakorolni, szakképzett oktatók segítségével.
• Huzamosabb utazás esetén szükség lehet takaróra, melegebb ruhadarabokra, vontatókötélre, fagymentesítő zárolajozóra, elegendő mennyiségű élelmiszerre és italra is. Érdemes tájékozódni az Útinformnál az út - és időjárási viszonyokról. Előfordulhatnak olyan helyzetek is, amikor nem érdemes kockáztatni, és biztonságosabb, ha más közlekedési eszközzel (pl. vonattal) indulunk útnak.
• Az országos médián kívül érdemes figyelemmel kísérni a helyi sajtó, rádió és televízió híradásait, beszámolóit, hiszen ezeken keresztül is fontos és hasznos információkat szerezhetünk a közlekedéssel és közlekedésbiztonsággal kapcsolatban.
• A kerékpárok és a gyalogosok is sok mindent tehetnek saját biztonságuk érdekében. Ha pl. fényvisszaverő anyagokkal felszerelt ruházattal és járművel közlekednek, észlelésüket és láthatóságukat a sokszorosára növelhetik. Ez különösen szürkületben, éjszaka vagy korlátozott látási viszonyok mellett igaz.
• A kivilágított területekről sötét zónákba érkezéskor a gépjárművezetők sokszor nem számolnak azzal, hogy a veszélyhelyzetek felbukkanására itt is lehet számítani, így az egyéb, közúton közlekedőket nehezebb észlelik. Folyamatosan tájékozódjanak elsősorban az úttesten való áthaladáskor, irányváltoztatáskor.
• A gyalogosoknak a járdán, ahol nincsen járda a leállósávon az útpadkán vagy a kerékpárúton, ha egyik sincsen vagy gyalogos közlekedésre alkalmatlan akkor az úttesten lakott területen belül lehetőleg a menetirány szerinti bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal oldalon a járműforgalommal szemben kell közlekedni.
• Fokozottan kell figyelni az oldalszélre, hiszen a kerékpár könnyen felborulhat, ha pl. egy nagy sebességű gépjármű elhalad mellette, de az évszakra jellemző, olykor szeles időjárás miatt jelentős erősségű, hirtelen széllökésekre is számítani lehet.
• Sok baleset oka a szabálytalan kanyarodás, ezért lényeges, hogy a művelet megkezdése előtt a kerékpáros mindig nézzen hátra, és ne feledkezzen meg az irányjelzésről sem.

Balesetmentes közlekedést kíván a Tolna Megyei Baleset-megelőzési Bizottság.